Mády Lajos (1848-1918)

Szatmár megyei lelkészcsaládban született. A gimnáziumot és a teológiát Debrecenben végezte, Budán tanítói oklevelet szerzett. Nagykárolyban Asztalos György mellett volt káplán-tanító, akinek lányát, Asztalos Vilmát később feleségül vette. 1873-ban költözött Újpestre tanítónak, és elvállalta a fiatal község 476 református lakosának lelkipásztori gondozását is. 1874-ben a községi iskola igazgatójának nevezték ki. Ettől kezdve két évtizeden keresztül szervezte az egyre népesebb település iskolaügyét. 1880-ban létrehozta, majd másfél évtizedig igazgatta az ipari tanonciskolát. A következő években a polgári leányiskola, illetve a községi óvoda megszervezésében vett részt. Karizmatikus egyéniség volt, igazgatói tevékenysége ösztönzőleg hatott tanítótársaira is. A református gyülekezet vezetőjeként egyik legfontosabb feladata a templom felépítése volt, ami országos gyűjtésből 1878-ban valósult meg. A parókia a következő évben épült fel. 1895-ben, amikor a 2100 tagot számláló újpesti református gyülekezet önálló egyházközséggé alakult, Mády Lajos lemondott az újpesti állami iskolák igazgatásáról, és ezt követően csak a lelkészi teendőkkel foglalkozott. Az oktatásügy és egyéb társadalmi kérdések megoldását négy évtizeden keresztül községi majd városi képviselőként tudta elősegíteni. Felesége szintén tevékenyen részt vett a városi, megyei és országos közéletben különböző bizottságok és egyesületek vezetőségi tagjaként. Mády Lajost 1902-ben a Pesti Egyházmegye esperesének választották meg. Ezt a szolgálatot 1912-ig látta el. Első újpesti istentiszteletének 44. évfordulóján, 1918. január 1-jén halt meg.

Kolozsváry Kiss László (1891-1945)

Kolozsváry Kiss László egy kiskunhalasi nemesi földbirtokos család sarja volt. Elemi és középiskoláit Halason végezte, majd a debreceni teológián és – posztgraduálisan – Cambridge-ben folytatta ta-nulmányait. Hazatérése után, 1914-től, a debreceni NagytempIomban Baltazár Dezső püspök mel-lett szolgált mint segédlelkész, majd lelkészi oklevelének megszerzését (1915.) követően püspöki titkár lett.
Mády Lajos halála után az újpesti presbitérium Jánosi Zoltán debreceni lelkészt hívta a parókusi ál-lásra, ő azonban akkor már politikai síkon tevékenykedett, s e megtisztelő meghívást nem fogadta el. Maga helyett Kolozsváry Kiss Lászlót ajánlotta, akit a gyülekezet 1918-ban meg is választott. Az akkori törvények a lelkészözvegy (Mády Lajosné) és családja számára hosszabb kegyeleti időt bizto-sított, amelynek letelte (1923.) után az új lelkipásztor állását elfoglalva, az elavult állapotban lévő parókiát tataroztatni kezdte. Közben kiskunhalasi birtokait is igazgatnia kellett.
Kolozsváry Kiss László kitűnő képzettségű lelkész volt, akinek szolgálatához nagy reményeket fűzött a gyülekezet. 1924-ben azonban, amikor megüresedett az egyik debreceni parókus lelkészi állás, arra meghívást nyervén, újpesti állásáról lemondott és a káIvinista Rómában folytatta szolgálatát.
1921-ben nősült, Baltazár püspök leányát, Katalint vette feleségül; két gyermekük született (Kata-lin: 1921. és László: 1922.). A Tiszántúli Egyházkerület 1932-ben egyházkerületi tanácsbíróvá, 1936-ban lelkészi főjegyzővé, majd az Egyetemes Konvent képviselőjévé választotta.
Budapest második világháborús ostroma során, bombatámadás következtében vesztette életét.

Dr. Mády Gyula (1896-1978)

Mády Lajos újpesti református lelkész Gyula fiát, a legkisebb gyermekét különös törődéssel nevelte. A Könyves Kálmán Gimnáziumban érettségizett. A Budapesti Református Teológián 1914-1918 között folytatta tanulmányait. Édesapja halála után, 1918-22 között hitoktató segédlelkész volt Újpesten. Sok feladat hárult rá, mivel a Mády Lajos utódának megválasztott lelkész nem lakott Újpesten. 1918-19 zavaros politikai helyzete, majd igaztalan vádak, feljelentések jelentettek nagy próbatételt a számára. 1922-ben a Rákospalota-újvárosi gyülekezet vezetőjének hívták meg. Ezt követően kezdte meg jogi tanulmányait, a doktorátust 1931-ben szerezte meg. Az újpesti református hívek, akik figyelemmel kísérték a munkáját, 1926-ban lelkészükké választották meg. A parókia udvarán 1929-ben gyülekezeti termet építettek, amely kulturális eseményeknek és szeretetvendégségeknek adott otthont. 1932-ben a templom régóta tervezett bővítését valósították meg. 1935-ben a paplakot emelettel látták el és korszerűsítették. 1941-ben a templom bejárata elé oszlopcsarnokot építettek és a tornyot megmagasították. Mády Gyula számos társadalmi funkciót látott el. Mindenekelőtt a városi képviselőtestületben tevékenykedett. Évtizedeken át elnöke volt a város óvodabizottságának. Felesége, Dorogi Malvin társa volt a gyülekezetépítés nehéz munkájában és ő is jelentős szerepet vállalt a város társadalmi életében. 1949-ben jogi doktorátust szerzett, az 1950-es években az Egyesült Izzóban munkásként, később az Észak-pesti Egyházmegye jogtanácsosaként dolgozott, de elsősorban lelkésznéként kellett helytállnia. Különösen sok feladat hárult a lelkész-házaspárra a II. világháború idején, amikor egyre nőtt a nyomorúság a városban. Sok férfi került a frontra, majd hadifogságba. A kereső nélkül maradt családok gondján a gyülekezet próbált enyhíteni. Tízdekás gyűjtésből élelmiszer-csomagokat készítettek, illetve népkonyhát működtettek. Az 1930-40-es években gazdag egyesületi élet fejlődött ki az egyházhoz kapcsolódóan: cserkészet a gyermekek, az SDG és a KIE mozgalom a középiskolások és fiatal felnőttek, Lorántffy Zsuzsánna Egylet minden korosztály számára biztosított gondoskodó közösséget. Az egyesületeket az 1940-es évek végén betiltották, viszont a háború utáni lelki ébredés megerősítette az Újpest-Belsővárosi Gyülekezetet. Az evangelizációk, a hitmélyítő biblia- és imaórák a gyülekezet keretén belül folyhattak. Ennek köszönhető, hogy a kommunista diktatúra idején is végig megmaradt egy kis létszámú, de hívő közösség. Dr. Mády Gyulát 1962-ben, 66 éves korában a Budapest-Északi Egyházmegye esperesévé választották. Ezt a feladatot 1968-ig látta el, amikor fél évszázados egyházi szolgálat után nyugalomba vonult. 1978-ban, hosszú betegség után halt meg.

Zsengellér József (1931-2002)

Szolnokon született dr. Zsengellér József kúriai bíró és Joódy Edit gyermekeként. Szüleit Budapest második világháborús ostroma során elvesztette. Ezután róla és öccséről nagybátyja és felesége gondoskodott. A budapesti Trefort utcai gimnáziumban érettségizett, majd a Református Teológiai Akadémiára jelentkezett. Itt szerzett lelkészi diplomát 1954-ben. Segédlelkészi éveit Cecén, Radics József esperes mellett töltötte 1954-57 között. 1957-től 1959-ig püspöki titkár Budapesten. 1960-68 között szerkesztőségi titkár,1968-1992-ig tördelőszerkesztő a Reformátusok Lapja c. újságnál. 1958-tól Újpesten lakott 1961-ben megnősült. Felesége Mády Katalin tanító. Gyermekei: Szloboda Józsefné Zsengellér Katalin, tanár, dr. Zsengellér József, teológus professzor. 1968-ban az Újpest-belsővárosi Református Egyházközség – dr. Mády Gyula nyugdíjba vonulása után – lelkipásztorának választotta meg. 32 évig tanította, gondozta, pásztorolta szeretett gyülekezetét. Egyházmegyei és egyházkerületi tanácsbírói feladatokat is ellátott. Szolgálatba lépését követően több éven keresztül folyt a rossz műszaki állapotban levő templom felújítása, amely az építés 100. évfordulójára fejeződött be. Az 1970-es években zajlott Újpest rekonstrukciója, a belső városrész házainak lebontása, ami miatt a gyülekezet létszáma nagyon lecsökkent, s csak a nyolcvanas években kezdett ismét gyarapodni. 1985-től ifjúsági és gyermektáborokat szerveztek Kismaroson, a gyülekezethez tartozó családok egymással szomszédos hétvégi házában. 1987-től megindulhatott a gyülekezeti hittanoktatás is, ekkor két hittanteremmel bővítették a parókia udvari szárnyát. 1993/95-ben új, korszerű gyülekezeti ház épült a korábbi helyén. Zsengellér József 46 évi egyházi szolgálat után, 2000-ben ment nyugdíjba, és Veresegyházra költözött. 2002. november 15-én tragikus közlekedési baleset következtében halt meg.

Loránt Gábor (1954-)

Általános és középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, majd 1977-ben villamosmérnöki és mérnöktanári oklevelet szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. 15 évig dolgozott a Filmtechnikai Vállalatnál kutató-, majd fejlesztőmérnökként.

1968-tól járt a kelenföldi református gyülekezetbe; itt is tért meg 1986-ban. Ugyanebben az évben – felnőttként – konfirmált, majd jelentkezett a budapesti teológiára. 1993-ban segédlelkész lett gyülekezetében; lelkészi oklevelet 1995-ben kapott. Ezenközben pótpresbiterré, majd presbiterré választották.

1990-ben nősült; feleségét, Bánáti Anikót a kelenföldi ifjúsági körben ismerte meg, aki 1989-ben egy ifjúsági csendeshéten született újjá. Isten három gyermekkel ajándékozta meg őket (Márton: 1993., Gábor: 1998. és Eszter: 2010.). Anikó elvégezte a nagykőrösi hittanoktató-képző főiskolát, s kezdetben gyógypedagógusi állása mellett, 2004. óta főállásban hittanoktató.

1999-ben 3 hónapra Rákospalota-Óvárosba, majd a pomázi gyülekezetbe került mint beosztott lel-kész. Az Újpest-belsővárosi gyülekezet lelkészeként 2000-től 2021-ig szolgált. 2003. és 2008. között egyházmegyei, 2015. és 2020. között egyházkerületi, 2021-től zsinati bíró. 2010-ben belépett a Biblia Szövetségbe, 2017. óta a fegyelmi bizottság tagja.

Gyülekezeti szolgálatának ideje alatt – a presbitérium döntése nyomán – 11 házi közösség jött lét-re, összesen kb. 80 résztvevővel. Elindult a gyülekezeti ebédek havonkénti sorozata, s kibővült a templomi szolgálat (igeolvasó és imádkozó, ill. megszólító testvérekkel, adott beosztás szerint). A kormány döntése értelmében a fakultatív hittanoktatást felváltotta a kötelezően választható iskolai etika/felekezeti hittan. Gyülekezetünk évente 10, (később 11) iskolában több, mint 400 hittanost ért utol. Óvodákban a „hittan” (bibliai foglalkozás) fakultatív maradt. Sajnos a koronavírus-járvány kezdete (2020.) óta a gyülekezet élete több területen csak „takaréklángon ég”.

A templom kívül-belül fel lett újítva (a templomtető és a toronysüveg renoválásával, festéssel), a parókia termoablakokat, biztonsági ajtókat és külső hőszigetelést kapott. A felújítási munkákat a főgondnok, majd az építési bizottság előadója irányította. Megvalósult – fiatal, hozzáértő testvére-ink segítségével – istentiszteleteink közvetítése mind az interneten, mind a gyülekezeti házba.

Loránt Gábor 2022. január 1. óta nyugdíjas.